Másodjára azzal próbálkoztam, hogy több helyet hagytam a színek között átfedésnek, és nem lábosban, hanem befőttesüvegeket tepsire téve, egyszerre fixáltam a színeket, ezzel próbáltam időt spórolni.
Nos, a több helyet hagyni a színek között a felmotrinolásnál jól működött, de utána katasztrófa volt. A gyakorlatban azt jelentette a dolog, hogy feltekertem a motollára egy adag fonalat, megkötöttem, tekertem megint egy kicsit (kb. ötödét az elsőnek), ezt nem kötöttem össze, ez lett az átmenet. Aztán jött a következő színnek való tekerés, azt összekötöttem, az átmenetet megint nem, így tovább. Amikor kivettem a fonalat az áztatóvízből, totál össze volt gabalyodva, legalább 1 órába telt, mire kibogoztam :-( Szóval ez a módszer nem jó, nem szabad olyan részt hagyni, ami nincs összekötözve, ez a tanulság.
Az egyes színeket befőttesüvegben oldottam fel, tettem hozzá 1 kanál citromsavat, majd bele a motringot. Az átmenetnek szánt fonalat megmártottam először a világosabb, majd a sötétebb árnyalatban, és otthagytam a tepsin. Fixálás előtt pedig betettem a világosabb árnyalat üvegjébe, addigra már a festék nagy részét felszívta a fonal, nem igazán változott ettől az átmeneti rész színe.
A tepsiben fixálás nem volt rossz, azt hiszem, ezt fogom még használni, hiszen a lábosban festésnél nagyon sok idő lenne kivárni, míg minden egyes színnél kihűl a fonal, márpedig úgy tapasztalom, hogy ez fontos lépés ahhoz, hogy ne eressze a színét.
Ebből az adagból egy babaruha készült ajándékba, a felső rész egy szálból, a szoknya résznél már összefogtam két szálat (kicsit elcsúsztatva, hogy jobban átmenetes legyen az összhatás), és úgy kötöttem.
 |
| a mi babánk csak felpróbálta a ruhát :-) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése